Somodor
 
A Kaposvártól 25 km-re fekvő településhez a Mernyét Igallal összekötő útról bekötőúton lehet eljutni. Írásos formában az 1332-37-es pápai tizedjegyyzék említi először, de a határban előkerült római és avarkori leletek korábban lakhatott helyre utalnak. Nevét a som növényből eredeztetik. 1534-ben a településnek47 portája volt. A török időkben elnéptelenedett. Az uradalom birtokosa gr. Batthyány Kázmér telepítette újra 1846-ban. A XIX. Században Ráday birtok lett. Szegény emberek lakták, az uradalomban és a bérelt földeken dolgoztak. 1940-ben a lakosság meghaladta az 1100 főt. A hatvanas évektől erőteljes volt a lakosság csökkenése. A falu és a hozzá tartozó Somodor-puszta megüresedett házait németek vásárolták meg. A pusztasomodori temetőben lévő barokk templomromokból, az építészek arra következtetnek, hogy a XVIII. Században épült épület középkori eredetű.
 
 
Somogyaszaló
 
 Kaposvártól 15 km-re a 67-es út mellett fekszik a település. Régtől lakott hely. A középkorban már volt szilárd anyagból épített temploma. 1534 előtt 20 felett volt a porták száma. Az 1704-es rác pusztítások idején a falu teljesen leégett. A korábban Dersffy birtok, 1726-ban az Eszterházyaké lett. A XIX. Század közepén 51 úrbéres háztartása volt. Ismert volt a település neve virágzó lótenyészetéről. 1757-ben épült református templomát 1900 körül átépítették. 1880-ban 1186 állandó lakosa volt. A lélekszám csökkenés 1970 körül megállt. A lakosság száma közelíti a 800 főt. A Községhez tartozó Antalmajorban 180-an élnek. A megyeszékhely közelsége és a szép táji környezet marasztalja a helybelieket és vonzza a városiakat a komfortos, szilárd burkolatú utakkal, kábeltévével ellátott településre. A falu határában van a 432 hektáros gombás-desedai parkerdő a víztározóval, körülötte fenyvesekkel, tölgyesekkel. A tó település felé eső partján gépkocsiparkoló, eredi parkoló, tűzrakóhely, horgászati lehetőség várja a látogatót. Közelében áll az étkezési és szálláslehetőséget biztosító Panoráma fogadó. Vonzó, kellemes környezet a turistáknak, a természetet kedvelőknek.
 
Somogygeszti
 
A Kaposvártól 24 km.re fekvő zsáktelepüléshez s 67-es főút mernyei elágazójától vezet bekötőút. Akác és tölgyerdőkkel borított lágy dombok övezik és két halastó gazdaagítja a táji környezetet. A történészek szerint  besenyő népek lakták. 1411-ig Besenyő péter birtoka volt. 1790-ben volt egy kis temploma , s melette egy másik templom romjai látszottak. Néhány jól megépített nemesi udvarház egy kocsma és egy gabonatároló csatlakoztak az egyházi épületekhez. A XVIII. Századtól Jankovich és Somssich birtok volt. Jankovics Bésán József 1823-ban építette a ma is álló kastélyt. Parkját különleges fenyők, öreg tölgyek, tulipánfák és többféle egzóta dízsíti. 1940-ben, az akkor még Geszti nevű falunak 1208 lakosa volt, főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. Néhány iparos és kereskedő is élt a községben. A település neve 1942. augusztus 31-én lett Somogygeszti. 1960-tól folyamatosan csökkent a lélekszám. A hetvenes években még sok volt a fiatal, országos hírű irodalmi szinpad működött, a kastélyban volt az általános iskola. Az épület ma 25 szobás szálloda. Étterem, bár, konferenciaterem, úszómedence biztosít szinvonalas ellátást a vendégeknek. A hat hektáros park, a környező erdők, a teniszpálya,a lovarda jó feltételeket biztosít a turisztikát, sportot, vadászokat kedvelőknek.
 
 
Mernye
 
A falu a 67-es fõútvonal mentén, csodálatos lankás dombokkal övezett környezetben helyezkedik el, Kaposvártól északra 17, a Balatontól délre 30 kilóméter távolságban. A Mernye a térségben jelentõs központi szerepet tölt be, hisz minden irányból megközelíthetõ. Kaposvár közelsége kedvezõ gazdasági hatásokal jár, és mind a Balaton, mind Igal, mely fontos és nemzetközi hírû termálközpont könnyen és gyorsan elérhetõ. Földrajzi fekvésse és fejlettsége miatt a környeztõ települések között a legjelentõsebb. A falut keresztezi a Kaposvár - Siófok vasútvonal, így mind közúti, mint vasúti megközelíthatõsége kedvezõ. A lakosság egy része mezõgazdasággal foglalkozik, sokan a Közeli Kaposvárra járnak dolgozni, de jelentõs iparos- és kereskedõ réteg is kialakult a faluban. A település magas szintû infrastruktúrával rendelkezik. A faluban iskola, óvóda, gyógyszertár, könyvtár, orvosi és fogászati rendelõ, számos vedéglátó, kereskedelmi és szolgáltató egység mûködik.1760-ban épült a barokk stílusú római katolikus templom. 1790-ben hozzáépítették a Vendel-kápolnát. A templomot ma mûemlékként tartják számon.A lakosság túlnyomó többsége katolikus. A mûemlék jellegû templom 1760-ban épült barokk stílusban, különösen értékes a korabeli rokokó szószék. 1790-ben építették hozzá a Vendel-kápolnát. Kálvária épült 1824-ben, klasszicista stílusban, a templom melletti dombon. Ugyancsak mûemlék jellegû az 1794-ben emelt barokk stílusú Nepomuki Szent János szobor, melyet 1993-ban felújítottak. A katolikus vallás továbbélésérõl az iskolai hitoktatás gondoskodik. Mernye a legrégibb községek közé tartozik. Elsõ okleveles említése 1229-ben Merena és Alsómerena alakban fordul elõ. Az 1332 – 37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is van. 1385-ben Wasarusmernye alakban szerepel az oklevelekben. 1487-ben Vasaros-Merenyérõl tesz említést a fehérvári õrkanonok, aki a település egy részének birtokosa volt, a többi részét a Ghymesi Forgách család, majd a Vityai László és Pernesziek birtokolják. Az 1536. évi adólajstromban külön vették fel Boldogasszony-Mernye (a fehérvári õrkanonok birtoka) és Vasaros-Mernye (Fanchy Péter, János és Ellyewelgyi László földesurak birtoka) helységeket. 1550-ben Al-Mernye Alya Mátyás és Bocskai Ferenc birtoka lett. A három település a török hódoltság alatt elpusztult. Vásáros-Mernye már csak négy, Boldogasszony-Mernye húsz házból állt. A XVIII. század elején népesült be a mai helyén. 1526-ban a fehérvári õrkanonok (Matusek András) birtokába kerül. 1726-ban gróf Nádasdy László a község földesura, Kis-Mernye pusztáé pedig Vásonyi Gergely. 1807-ben I. Ferenc király a mernyei uradalmat a piarista rendnek (kegyes tanítórendnek) adományozta. Ekkor már népes mezõváros, mely 1818-ban vásárok tartására is jogot nyert. A községhez tartozik Mernyeszentmiklós, melyet 1573-74. évi török kincstári adólajtstromban Felsõ- és Alsó Miklósként említenek, (1726-ban gróf Nádasdi Lászlóé, késõbb a gróf Festetics család déghy ágának birtoka).
 
 
Polány
 
A Kaposvártól 27 km-re fekvő településhez a 67-es útról vezet bekötőút. A falut a Külső-Somogyra jellemző lágy hullámú dombok övezik. Az erdők uralkodó  fája az akác. A középkorban egyházi birtok volt. 1229-ben volt plébániája. Az 1700-as évek végén készült felmérés egy kőből épített paplakot és uradalmi épületet rögzít. Innét egyhatmad óra járásnyira egy almot és kocsmát, s háromnegyed órányira egy templom romjait. A hódoltságután németek és magyarok települtek a faluba. A XIX. század  közepén negyvenegy úrbéres háztartás volt. Az egyházi mellett jelentős birtok került a Békeffy család tulajdonába. 1870-ben kastélyt éptetettek a faluban. A kisgazdágnak kevés földterület maradt, ami nem volt elegendő a megélhetéshez., ezért 1910. körül sokan kivándoroltak Amerikába. A lakossáég csaknem ezres lélekszáma  folyamatosan csökkent, már az 1930-as évektől. 1960-ban  794 lakosa volt, ma 250 fő. Az utóbbi években  a megüresedett régi parasztházakat németek vásárolták meg és felújitották. Több lakóház külső megjelenésében ma ia őrzi a 100 évvel ezelőtti falusi épitészei stilust. Közülük kettő és a Békeffy kúria helyi védelem alatt áll. A település az idegenek számára is fontos lett.  Túristák, vadászok és gyógyulni vágyók kersik fel. A kúria magántulajdonban van. A volt iskolaépületben országosan is ritka szén-dioxidos szárzfürdőt létesitettek, ahol orvos közremüködésével és és immunrendszeri betegeket gyógyitanak. Az egyenlőre 20 beteg ellátására alkalmas gyógyhelyet a közeljövőben tovább bővitik. 
 
 
Műemlékjegyzék:
 
 Ecseny: Evangélikus templom
    -épült: 1842-43-ig
    -stílusa: későklasszicista
 
  Igal: Római katolikus templom
   - épült: XV. században, (átalakítva: 1756-ban)
   -stílusa: gótikus 
 
  Kaposfüred: Római katolikus templom
    -épült: 1756-ban
    -stílusa: barokk
 
  Magyaregres: Református templom
   -épült: 1760-ban
   -stílusa: későklasszicista
 
  Mernye: Római katolikus templom
    -épült: 1760-ban
    -stílusa: barokk
 
   Somodor:
    Somodor-puszta: -Római katolikus templom
                                   -épült: XVIII. Században
                                   -stílusa: barokk
 
                                 -Kőkereszt
                                    -emelve: 1824-ben
 
                                 -Sírkövek
                                     - készült: XIX. század első felében
 
    (a Somodorban említettek a temetőben találhatók.)
 
 Somogyaszaló: Református templom
   -épült:1757-ben
   -stílusa: barokk
 
 Szentgáloskér: Római katolikus templom
   -épült: 1749-ben
   -stílusa: barokk

Oldalmenü
Naptár